Állás nyugdíj mellett: minden a jelenleg érvényes jogszabályokról
A nyugdíj melletti munkavégzés szabályai sokat változtak az elmúlt évek során, és ezek az átalakítások nem érnek véget 2021-ben sem. Cikkünkben összegyűjtöttük a nyugdíjas foglalkoztatásra vonatkozó tudnivalókat: miket kell tudni a szabályozásokról, illetve mik a legfrissebb változások.
Az egyre jelentősebbé váló munkaerőhiány csökkentésének céljából a kormány 2020 júliusától mentesítette a nyugdíjas korú munkavállalókat minden járulékfizetési kötelezettség alól, az engedélyezett formában szerzett munkajövedelmek után. A jogszabályváltozásnak köszönhetően jelentősen leegyszerűsödött a nyugdíj melletti munkavállalás. A jelenlegi szabályozás mellett három különböző nyugdíj melletti munkavállalási forma létezik hazánkban: (1.) az öregségi nyugdíj melletti munka, valamint a nyugdíjkorhatár előtti ellátottak által végzett munka, melynek alapja a megbízási szerződés, (2.) a nyugdíjas szövetkezeten keresztül történő munkavégzés, (3.) a nyugdíjassal kötött munkaviszony.
Nyugdíjas foglalkoztatása:
Versenyszféra:
A versenyszférában dolgozó nyugdíjas munkavállalókra nem vonatkozik keresletkorlátozás. A nyugdíjas foglalkoztatott után a munkáltatóknak kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót kell kifizetniük, ami a munkavállalótól kerül levonásra. Ebben az esetben a munkáltatónak nem kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, és a szakképzési adót sem. Fizetési kötelezettséggel bír azonban a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék. Fontos kiemelni, hogy a versenyszféra dolgozóinak nem kell megfizetnie a 10%-os nyugdíjjárulékot. Ezzel együtt viszont nem jogosultak a fél százalékos nyugdíjemelésre.
Közszféra:
A közszférában nyugdíj mellett dolgozókra vonatkozik keresletkorlátozás. A közszférába tartozó nyugdíjasoknak tehát dönteniük kell, hogy a nyugellátásuk összegét vagy a munkájukért járó jövedelmüket szeretnék megkapni, mert a kettőt egy időben nem folyósíthatják számukra.
Egészségügy:
Az egészségügyben dolgozó nyugdíjas munkavállalóknak lehetőségük van a nyugdíj összegével megegyező nettó összegű jövedelem kiegészítés rendszerének (JKR) igénybevételére a keresletkorlátozás okán bevezetett rájuk vonatkozó nyugdíjszüneteltetés időszakában. Amennyiben pedig egy költségvetési szerv vezetője megbízási szerződésben áll az egészségügyi dolgozóval, akkor annak a dolgozónak a nyugdíj összegéről sem kell lemondania. További könnyítés az ágazat dolgozói számára, hogy a koronavírus helyzet hatására a kormány általános mentességet vezetettbe az egészségügyi dolgozók számára a vészhelyzet idejére.
Munkavégzés korhatár előtti ellátás mellett:
Kereseti korlátozás van érvényben a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy bányászjáradékban részesülők esetében is. A korlátozás szabályának értelmében a minimálbér 18-szorosának összege az éves keretösszeg. Amennyiben az érintett munkavállalónak a nyugdíjjárulék alapját képező keresete meghaladja az előbb említett összeget, akkor a következő hónaptól kezdve felfüggesztésre kerül a korhatár előtti ellátás.
Változások 2022-től:
2022. július 1-jével megszűnik a szakképzési hozzájárulás, valamint ezzel együtt a szociális hozzájárulási adó mértéke 15%-ra csökken. A nyugdíjas személyek esetében a kereső tevékenységből származó jövedelem mentesül a társadalombiztosítási, valamint a szociális hozzájárulási adó kötelezettségei alól. Köteles lesz azonban adózni a nyugdíjas személy az egyéb jövedelmei, és a külön adózó jövedelmei után.
További változás, hogy 2021-es adóév végét követően, nem lehet csoportos társasági adóalany tagja nyugdíjas szövetkezet.